Az én Hold-arcúm
Ay Yüzlüm
Zaman hancı bulut yolcu
Şimdi gitti en son yolcu
Bitmedi mi hasretin borcu
Neredesin ay yüzlüm
Gece çöker güller solar
Gözlerime yaşlar dolar
Hatıralar bende ağlar
Neredesin ay yüzlüm
Karakollar mı kuruldu
Kelepçeler mi vuruldu
Bak bugünde akşam oldu
Neredesin ay yüzlüm
Şiir
Gençliğim dizleri üstüne çökmüş
Kapaklanınca sevda yoluna
Bir doğuş yaratıldı çırılçıplak
Ve sen.. Ve sen Ay yüzlüm
Kurumuş yaprak gibi düşerken dalından
Bir aah uzun sesli koptun dudaklarımdan
Dön Ay yüzlüm dön, neredeysen dön
Sensiz olmuyor
Kan damlıyor gözlerimden kan
Gücün varsa gel, gel de sen dayan
Çünkü ben son nefes gibi titrek
Çünkü ben çırılçıplak
Çünkü ben sensizim
Çünkü ben... Çünkü ben...
Az én Hold-arcúm
Az idő szalad, a felhő vonulnak,
Az utolsó utazó is elmegy.
Még nem múlt el végtelen vágyódása.
Hol vagy, én Hold-arcúm?
Az éj leszáll, a rózsa elhalványul,
Szemeim könnyel telnek meg.
Emlékeim, sírjatok velem!
Hol vagy, én Hold-arcúm?
Talán a rendőrségen vagy?
Kezeid bilincsben?
Nézd, az éj ma is leszáll,
Hol vagy, én Hold-arcúm?
Vers:
Ifjúságom térdre zuhant,
Mikor elmúlt a szerelem.
Születésünkkor meztelenek vagyunk,
Még te is, én Hold-arcúm.
Ahogy a száraz levelek hullanak le az ágakról,
Úgy töröd meg ajkam sóhaját.
Gyere vissza, én Hold-arcúm, bárhol is vagy, jöjj vissza.
Nélküled nem megy,
Vérkönnyeket hullatok, vért!
Ha van még erőd gyere, gyere!
Mert úgy botorkálok, mint egy utolsó lehellet,
Mert teljesen meztelen vagyok,
Mert nélküled kell élnem,
Mert én... mert én...
| zahvaljeno 1 put |






Komentari