Erzsike
Liese
Sonntag auf der Ammerwiese
hütet Gänse brav die Liese
Da kommt Jakob angerannt,
hält eine Sichel in der Hand
Diese schiebt er hin und wieder
dem Lieschen unter Rock und Mieder
Er will sie kosten, will sie zwingen
und der Bub’ wird dazu singen
Liebe Liese, lass die Gänse,
ich will von deiner Haut probieren
Vom Blute rostig ist die Sense,
bist du freundlich nicht zu mir
Der Jakob darf vom Lieschen lecken
und sie wird nach Birne schmecken
Sich kleine Härchen aufgestellt,
eilen sie zum Weizenfeld
In der Goldflut gut versteckt,
hat er die Liese angesteckt
Hält bis zum Abend sie eng umschlungen
und hat in das Kind gesungen
Liebe Liese lass die Gänse,
ich will von deiner Haut probieren
Vom Blute rostig ist die Sense,
bist du freundlich nicht zu mir
Liebe Liese, lass die Gänse,
ich will von deiner Haut probieren
Vom Blute rostig ist die Sense,
bist du freundlich nicht zu mir
Erzsike
Vasárnap kint a réten
Erzsébet bátran libát őriz
Ekkor futva jön Jákob
egy sarlót tartva kezében
Ezt tologatja ide-oda
Erzsike fűzője és szoknyája alatt
Kóstolgatja, kényszeríti
és a fiú énekelni fog
Kedves Erzsébet, hagyd a libákat
meg akarom próbálni a bőrödet
A kasza a vértől fog rozsdásodni
ha nem leszel barátságos velem
Jákobnak szabad Erzsit nyaldosni
íze, mint a körtének
a szőrszálak felmeredvén
a búzaföldre sietvén
Az arany áradatban jól elrejtvén
Erzsébetet megrontván
estig szorosan ölelvén
énekelt a gyereknek
Kedves Erzsébet, hagyd a libákat
meg akarom próbálni a bőrödet
A kasza a vértől fog rozsdásodni
ha nem leszel barátságos velem
Kedves Erzsébet, hagyd a libákat
meg akarom próbálni a bőrödet
A kasza a vértől fog rozsdásodni
ha nem leszel barátságos velem

Commenti