Minden egy ártatlan mosollyal kezdődött.
Ooo...
Oooo...
Udvariasan halad az úton,
Kissé olyan, mint a falu bolondja,
Hercegnek gondolja magát,
De számomra olyan, mint egy kóbor macska lelke.
Udvariasan halad az úton,
Kissé olyan, mint a falu bolondja,
Hercegnek gondolja magát,
De számomra olyan, mint egy kóbor macska lelke.
Számodra az ajtók zárva vannak,
Csak kívül nyávoghatsz,
Ez mind a te hibád,
Csak egy tálka víz jut neked az ajtóban.
Ki a vesztes?
Hát persze, hogy te!
Nem lehet könnyű neked,
De én szeretném, ha kereszteznéd utam,
Mert én nem hagynék ki egyetlen veled töltött pillanatot sem.
Ooo...
Ooo...