• Charles Baudelaire

    Le balcon

    traduzione in Ungherese

Condividere
Font Size
Francese
Testi originali

Le balcon

Mère des souvenirs, maîtresse des maîtresses,
Ô toi, tous mes plaisirs ! ô toi, tous mes devoirs !
Tu te rappelleras la beauté des caresses,
La douceur du foyer et le charme des soirs,
Mère des souvenirs, maîtresse des maîtresses !
 
Les soirs illuminés par l'ardeur du charbon,
Et les soirs au balcon, voilés de vapeurs roses.
Que ton sein m'était doux ! que ton coeur m'était bon !
Nous avons dit souvent d'impérissables choses
Les soirs illuminés par l'ardeur du charbon.
 
Que les soleils sont beaux dans les chaudes soirées !
Que l'espace est profond ! que le coeur est puissant !
En me penchant vers toi, reine des adorées,
Je croyais respirer le parfum de ton sang.
Que les soleils sont beaux dans les chaudes soirées !
 
La nuit s'épaississait ainsi qu'une cloison,
Et mes yeux dans le noir devinaient tes prunelles,
Et je buvais ton souffle, ô douceur ! ô poison !
Et tes pieds s'endormaient dans mes mains fraternelles.
La nuit s'épaississait ainsi qu'une cloison.
 
Je sais l'art d'évoquer les minutes heureuses,
Et revis mon passé blotti dans tes genoux.
Car à quoi bon chercher tes beautés langoureuses
Ailleurs qu'en ton cher corps et qu'en ton coeur si doux ?
Je sais l'art d'évoquer les minutes heureuses !
 
Ces serments, ces parfums, ces baisers infinis,
Renaîtront-il d'un gouffre interdit à nos sondes,
Comme montent au ciel les soleils rajeunis
Après s'être lavés au fond des mers profondes ?
- Ô serments ! ô parfums ! ô baisers infinis !
 
Ungherese
Traduzione

A balkon

Emlékek anyja, te, úrnők között is úrnő,
Te, minden drága kéj, te minden szent szabály!
Hívd: és a múlt ködén csókunk szépsége túlnő:
A méla kályhatűz, a bűvös esthomály ─,
Emlékek anyja, te, úrnők között is úrnő!
 
Gyúlt alkonyok során, ha fellangalt a szén,
S balkonunk estelét a rózsaköd beszőtte,
Mily lágy volt a szived! s ott mily kéjt leltem én!
Nem múló dolgokat fontunk szelíd beszédbe,
Gyúlt alkonyok során, ha fellangalt a szén.
 
Be szép is a tünő napfénnyel langyos alkony!
Mily nagy mélység a tér! mily hősi úr a szív!
Éreztem, legdicsőbb úrnőm, kebledre hajlón,
Hogy véred illata, mit cimpám fájva szív.
Be szép is a tünő napfénnyel langyos alkony!
 
Mint lomha fal feszült közénk a sűrü éj,
De a homályon át szemem szemedre lelt még,
Ittam lehelleted, ─ ó, drága mérgü kéj! ─
S fivéri kezeim alvó lábad ölelték.
Mint lomha fal feszült közénk a sűrü éj.
 
Tudásom így ezer szent percet fölvarázsol,
Idézve multamat, mely térdeidre hullt.
Édes szépségedet hol is keresni máshol?
Hisz enyhe tested és lágy szíved: ez a múlt!
Tudásom így ezer szent percet fölvarázsol.
 
Ti eskük, illatok, sok végnélkűli csók!
Óh, visszaád-e még az ón-nem-járta örvény?
S keltek-e, mint napok, új égre gyulladók,
A roppant tengerek hűs mélyén megfürödvén?
─ Óh, eskük, illatok, sok végnélkűli csók!
 
Traduzioni di “Le balcon”
Italiano #1, #2
Rumeno #1, #2
Russo #1, #2, #3
Spagnolo #1, #2
Tedesco #1, #2, #3
Ungherese
Commenti