Rosja prowadzi haniebną wojnę z Ukrainą.     Bądź z Ukrainą!
  • Thomas Holm

    Byen Kalder → Tłumaczenie (węgierski)

Podziel się
Rozmiar czcionki
Oryginalne teksty (piosenek)
Zamień języki stronami

Byen Kalder

Vandrer gennem gaderne i vores fængsel
Det muntre fængsel vi har skabt for os selv
Fremmede øjne - ser de mon vores længsel
Og kan de høre byen kalder på os igen og igen
 
Vi går aldrig hjem
For byen kalder igen
Vi' kun i live når vi drikker os halvt ihjel
Forsvinder ind i natten uden at sige farvel
 
Skyggerne formerer sig i mørket
Vi spiller spillet mens vi langsomt taber os selv
Der' ingen vej ud af den her iskolde ørken
Og vi ved vi er fanget men vi smiler alligevel
 
Vi går aldrig hjem
For byen kalder igen
Vi' kun i live når vi drikker os halvt ihjel
Forsvinder ind i natten uden at sige farvel
 
Forsvinder ind i natten uden at sige farvel
Og uden at vide hvad det skal føre til
Vi kender byen bedre end os selv
Og vi er kun i live når vi
Forsvinder ind i natten helt ude af os selv
For ingen ved hvad det skal føre til
Vi kender byen bedre end os selv
Hypnotiseret når byen kalder
 
Vi går aldrig hjem
For byen kalder igen
Vi' kun i live når vi drikker os halvt ihjel
Forsvinder ind i natten uden at sige farvel
 
Vi går aldrig hjem
Vi' kun i live når vi drikker os halvt ihjel
 
Tłumaczenie

Hív a Város

kifele bámulunk a saját börtönünk rácsai mögül,
A börtönéből, melyet magunknak állítottuk fel
Az idegen szemeg - vajon látják-e a vágyódásunkat
És vajon hallják-e a város hívását újra és újra?
 
Minden alkalommal hazamegyünk
A hideg városba újra és újra
Csak akkor élünk, amikor félholtra isszuk magunkat,
És eltűnünk az éjszakából anélkül, hogy elbúcsúztunk volna
 
Árnyékok gyülekeznek a sötétben,
Mi pedig csak játszunk tovább, míg el nem veszünk
Nincs kiút ebből a jeges sivatagból
Tudjuk, hogy elkaptak minket, de azért tovább mosolygunk
 
Minden alkalommal hazamegyünk
A hideg városba újra és újra
Csak akkor élünk, amikor félholtra isszuk magunkat,
És eltűnünk az éjszakából anélkül, hogy elbúcsúztunk volna
 
És eltűnünk az éjszakából anélkül, hogy elbúcsúztunk volna,
És anélkül, hogy tudnánk, hova fogunk majd kerülni
Már jobban ismerjük a várost, mint önmagunkat,
És csak akkor maradunk életben, mikor
Eltűnünk az éjszakában, miközben nem is vagyunk magunknál,
Mert senki sem tudja, hova fogunk majd kerülni
Már jobban ismerjük a várost, mint önmagunkat
Hipnotizál bennünket a város hívása
 
Minden alkalommal hazamegyünk
A hideg városba újra és újra
Csak akkor élünk, amikor félholtra isszuk magunkat,
És eltűnünk az éjszakából anélkül, hogy elbúcsúztunk volna
 
Minden alkalommal hazamegyünk
Csak akkor élünk, amikor félholtra isszuk magunkat
 
Thomas Holm: Top 3
Komentarze