Nyár van,
alig fürdőruhában
égetem magam
a napon.
Nyár van,
terepszínű világban
feltűnő vagyok,
tudom.
És ha lesben áll egy cápa
áldozatra várva
szinte felfal a szemével,
mi legyen?
Valahol messze délen,
örökös napsütésben
szirén énekemmel elkábítom!
Valahol egész délen,
a szerelem tengerében
én is megfürödnék, elárulom.
Nyár van,
szenvedek a szobában,
az emlék fölkavar,
nagyon.
Nyár van,
éppolyan meleg, nyár van,
elfelejteni
nem fogom.
Látom, lesben áll egy cápa
áldozatra várva,
szinte felfal a szemével,
hajajaj!
Valahol messze délen,
örökös napsütésben
szirén énekemmel elkábítom!
Valahol egész délen,
a szerelem tengerében
újra megfürödnék, elárulom.
Látom, lesben áll egy cápa
áldozatra várva,
szinte felfal a szemével,
hajajaj!
(×3):
Valahol messze délen,
örökös napsütésben
szirén énekemmel elkábítom!
Valahol egész délen,
a szerelem tengerében
újra megfürödnék, elárulom.