La Belle Dame Sans Merci ( Tradução para Húngaro)

Inglês
Inglês
A A

La Belle Dame Sans Merci

O what can ail thee, knight at arms,
Alone and palely loitering?
The sedge is wither'd from the lake,
And no birds sing.
 
O what can ail thee, knight at arms,
So haggard and so woe-begone?
The squirrel's granary is full,
And the harvest's done.
 
I see a lily on thy brow
With anguish moist and fever dew,
And on thy cheeks a fading rose
Fast withereth too.
 
I met a lady in the meads
Full beautiful, a faery's child;
Her hair was long, her foot was light,
And her eyes were wild.
 
I made a garland for her head,
And bracelets too, and fragrant zone;
She look'd at me as she did love,
And made sweet moan.
 
I set her on my pacing steed,
And nothing else saw all day long,
For sidelong would she bend, and sing
A faery's song.
 
She found me roots of relish sweet,
And honey wild, and manna dew,
And sure in language strange she said-
“I love thee true.”
 
She took me to her elfin grot,
And there she wept, and sigh'd full sore,
And there I shut her wild wild eyes
With kisses four.
 
And there she lulled me asleep,
And there I dream'd-Ah! woe betide!
The latest dream I ever dream'd
On the cold hill's side.
 
I saw pale kings, and princes too,
Pale warriors, death-pale were they all;
They cried-"La belle dame sans merci
Hath thee in thrall!"
 
I saw their starv'd lips in the gloam
With horrid warning gaped wide,
And I awoke, and found me here
On the cold hill's side.
 
And this is why I sojourn here,
Alone and palely loitering,
Though the sedge is wither'd from the lake,
And no birds sing.
 
Adicionado por azucarinhoazucarinho em Segunda-feira, 31/10/2016 - 00:46
Última edição feita por Miley_LovatoMiley_Lovato em Sábado, 13/03/2021 - 20:16
Tradução para HúngaroHúngaro
Alinhar parágrafos

La Belle Dame Sans Merci

Mi ütött beléd te lovag?
Sápadt magányban ácsorogsz
száraz medernél és a szél
síri csöndet hoz.
 
Mondd mi baj gyötör jó lovag?
Lám lelked feldúlt, tűnt kedved.
A mókus odva telve már,
s elmúlt a szüret.
 
Szemedbe árnyékliliom
könnyet harmatoz lopva,
orcádon lázrózsa tüzel.
Enyhet mi hozna?
 
Egy hölgy jövel a réteken
angyali lányka, gyönyörű,
hosszú hajú, karcsú léptű,
vad tekintetű.
 
Koszorút kötöttem, fontam
karjára virágillatot,
szemében szerelem, ajkán
pihe sóhajok.
 
Sétára hívtam s napestig
néztem őt, ahogy kecsesen,
ringó derékkal énekel
tündér dalt nekem.
 
Gyógyított édesgyökérrel,
és kínált mannát, vadmézet,
különös szép nyelven szólott,
mondván, hogy szeret.
 
Tünde barlangba csábított,
hol kínzó sóhajokkal sírt,
négy puha csókkal zártam be
buja szemeit.
 
Hangja álomba ringatott,
mily káprázat -jaj, hogy esett -
álmot álmodtam e dombon
utolsót, lehet.
 
Halovány királyok, hercegek,
árnyéklovagok sorjáztak,
sírtak - "La belle dame sans merci
magával ragad."
 
Ott álltak vágytól szomjasan
a szörnyű homály peremén,
és e hideg domboldalon,
itt ébredtem én.
 
Magányos szívem napra nap
gyötrődni erre kódorog,
e szikkadt tóhoz, hol a szél
síri csöndet hoz.
 
Obrigado!
thanked 2 times
Adicionado por Judit VázsonyiJudit Vázsonyi em Quarta-feira, 20/10/2021 - 14:31
Comentários
Read about music throughout history