Ti mennyei felhőcskék, örök árva
Zarándokok, járva azúrtereket,
Szép északi tájról délszaki tájra
Siettek, akár én, számkivetett.
Ki hajszol? Sorsotok? Végzetes átok?
Vagy titkos irígység? Nyílt gyülölet?
A régi barátok szórnak-e rátok
Rágalmat? Vannak-e bűneitek?
Unjátok a meddő, parlagi tájat...
Örök szabadok ti, örök hidegek,
Mert vágy titeket nem bánt: mi se fájhat,
A hontalan nem lehet számkivetett.
Urbán Eszter fordítása.